A nagysikerű könyv-és televíziósorozat, a True Blood világában játszódó fórumos szerepjáték. Csatlakozz, játssz te is velünk! Hidd el, jó móka lesz!
 
HomeKeresésRegisztrációBelépés

Share
 

 Shet

Go down 
SzerzőÜzenet
Vendég
Vendég



Shet              Empty
TémanyitásTárgy: Shet    Shet              EmptySzer. Ápr. 11, 2012 6:46 am

SHET
Shet              Goth-guy-12187053192
;; ~ Néha már-már azt hiszem, nem érdemes senkivel sem összebarátkozni. Egy idő múlva úgyis elveszítünk mindenkit, és az a fájdalom ezerszer rosszabb, mint az előtte sajgó űr. ~;;


Név: Shet
Kor: 350 éves, de 25-nek tűnik
Faj: Démon
Foglalkozás: Nem dolgozik, egyébként bűnözésből él

Egyéni titulus: Alfahím
Play by: Lövésem nincs ki ez



Shet              43471777

Jellem:
Általában magányos lény, nem szívesen veszi a társaságot. Sötét múltjának hála, ő maga sem egy kellemes társalkodó, és gyakran gonosz szurkálódó tud lenni. Hirtelen haragú, de közben mégis jéghideg nyugalommal képes ölni, ez neki nem jelent problémát. Ritkán kegyetlenkedik másokkal, ehhez ki kell hozni belőle az állatot, amit csak egyféleképpen lehet, ha elveszik szabadságát, vagy fogságba akarják ejteni, akkor ott kő kövön nem marad utána.
Az emberekkel szemben, akikhez semmi köze nincs, távolságtartó, és gúnyos, kevés olyan lény létezik, aki felkelti a kíváncsiságát, és akivel foglalkozik. Ideális elképzelése a társról, vagy szerelemről az, hogy jobb ha nincs.


Kinézet:
Előnyben részesíti a fekete holmikat, bár szeret kihívó cuccokat felvenni. Alakja magas, szikár, harcedzett, és ez meg is látszik ha valaki olyannyira közel kerül hozzá, hogy ruha nélkül láthatja a testét. Haja hosszú fekete kis híján a derekát verdesi, bár elölről inkább rövidnek tűnik, és szemébe hullónak. Előnyben részesíti a bakancsot, ami a régi korok harci csizmáihoz hasonlít, és a szűkebb holmikat, amikben kényelmesen tud mozogni, és nem lebegtet maga után kilóméteres lepel felhőt. Hidegebb idő esetén egy hosszú bőrkabáttal fedi el magát, ami speciális rendelés, így mély kámzsa is van rajta. Démoni jellemzője, hogy szemfogai megnyúltak, bár így is kisebbek mint egy vámpírnak. Harapni is tud velük, és a nem emberi fogsora, soha nem is volt normális.


Shet              43471777


Történelem:

350 évvel ezelőtt született meg, és távoli világban, melyet a démonok világának neveznek, és távol van minden ismert világtól. Egy kegyvesztett klán leszármazottja, ősei olyasmit tettek, mely miatt a démonok királya keményen megbüntette őt, és a leszármazottait is, kitaszította őket a társadalomból, mindenki szabad prédájává téve őket. Shet apja, Luka is így élte a világát, egy halandónak vélt nővel az emberi világban keresett menedéket, és mindössze egyszer tért vissza, mikor fiát Shetet hozta át, hogy neki ne száműzetés legyen a sorsa, de nem volt szerencséje. Elegy[ejtsdí] fogadta be a fiút, aki nem tudta hogy ellenségének fia, és nevelte a sötét tudományokra, és harcra. Persze nem is kímélte, gyakorta megverte, sokszor szíjjal hasogatta végig a hátát, hogy jobb munkára ösztönözze. Egy napon, mikor az ifjú démon elérte a felnőtt kort, a jobb karján elkezdett kirajzolódni egy minta. Egymás alatt két X, indamotívumokkal díszítve vörös színben. Először halványan, aztán egyre erősebb lett, Elegy pedig gyűlölködve fogadta, és azonnal a király elé rángatta a fiút, aki felismerte a jelet, amit annó ő maga égetett Luka bőrébe, de a vére túl erős volt, és így Shet is örökölte az apja erejét. Azonnal száműzte az emberi világba, ahol megkeseredetten kereste az apját hogy számon kérje és leverje rajta mindazt, amit a király tett vele egy sötét kamra mélyén, mielőtt áthajította egy pecséttel ellátott kapun. Persze, nem találta meg, pedig biztos benne hogy valahol meg kell lennie, neki is, meg az anyjának is. Sok évig kóborolt, mindenütt bajt keverve, viszályt szítva, mert viccesnek gondolta, hogy bármit megtehet a hatalmával az emberek között, aztán kitört egy háború…Emberek, vámpírok, vérfarkasok között, akik egymást ölték halomra, és ő is belekeveredett az egyik összecsapásba egy vámpírral harcolt, vállvetve, de társa akármilyen erős is volt elesett, és Shet is súlyos sérüléseket szerzett. Túlbecsülte társa erejét, és az ellenség gyengeségét, és majdnem ott hagyta a fogát ő is. Sokáig hevert a földön félholtan, saját és ellenségei vérében, azon tűnődve vajon miért alakult így az élete, hiszen ekkor még alig volt 50 éves, ami náluk még nagyon fiatalnak tetszik. Lehunyta szemét, és várta a végső sötétséget hogy utolsó útjára induljon a kárhozat tengerén át, mikor egy hűvös kéz simult a nyakára, és neki megrebbentek a szemei, de látása homályos volt, mégis felismerte hogy egy női alak térdel mellette, és beszél hozzá. Semmit nem értett abból amit mondott, mert elnyelte a sötétség, bárhogyan is tiltakozott ellene. Testét egy szekérre tették, és elszállították, legközelebb egy takaros, otthonos kis szobában ébredt fel, ahol émelyítő gyógynövényszag terjengett. Fel akart ülni, de azonmód vissza is hanyatlott mikor éles fájdalom nyilalt az oldalába és eszébe jutott minden ami történt. Az elveszített csata, a véres viadal, és a halott vámpír… Most egy idegen helyen fekszik, sebei bekötözve, és kitisztítva… Sok ideje azonban nem akadt ezen rágódik, mert kinyílt az ajtó és belépett rajta Shet rejtélyes megmentője, Annamaria, aki ételt és tiszta vizet hozott neki. A férfi először gyanakvóan fogadta, alapjába véve nem bízott senkiben sem, de most mégis elfogadta, hiszen a lány megölhette volna amíg eszméletlenül hevert. Anna szomorkás mosollyal figyelte a démont, míg végül bevallotta neki hogy azt hitte a régen látott testvérét talált meg, azért mentette meg. Félúton rájött a tévedésére mikor meglátta a Zess keresztet a férfi jobb vállán, de ugyanúgy ápolta tovább, mintha megsejtette volna, hogy épp elég elutasításban volt már része, és látta a hátát szabdaló hegeket is, melyek Elegy ütései nyomán maradtak rajta. A démon, majd egy hetet töltött az ágyban, mire elég erősnek érezte magát hogy felkeljen, és ezidő alatt Anna végig mellette volt, és ápolta, mesélt neki a családjáról, az életéről, amit ő érdeklődve hallgatott, de sosem viszonzott, és a lány sem feszegette a témát. Hagytam hagy történjenek a dolgok a maguk idejében, és úgy ahogyan azok akarnak történni. Mikor lábra bírt állni, gyakran mentek ki a házból sétálni és a fiatal démon sok mindent megtudott az emberekről, és a viselkedésükről így az apja iránt érzett heves gyűlölete, csupán utálattá és szomorúsággá szelídült. Ez a szép állapot sajnos nem tartott sokáig. Shet Anna mellett maradt miután felépült bár az emberek gyanakvással, és sokszor rossz szándékkal nézték őket, benne megpendült valami, és kötődött a lányhoz, de sajnos egy igen nagy különbség állt közéjük. Shet démon volt, ő egy napot nem öregedett, míg Anna sajnos emberi tempóban vénült, és egy napon a 60-as évei derekán, súlyos rosszullét fogta el, és ágynak esett. Az orvosok nem tudtak neki segíteni, így a férfi nem tehetett mást, mellette maradt a végsőkig, fogta a kezét, egészen addig, amíg Anna lelke el nem hagyta a földi porhüvelyét, és hozzá méltó temetést rendezett neki, gondosan megjegyezve hol nyugszik az – akkor már- asszony. Mindössze egyetlen, koromfekete könnycseppet ejtett a temetés során, aztán visszament a nő szobájába, még egyszer utoljára körülnézni mielőtt végleg elhagyja ezt a helyet. Talált egy kis lakat alakú medált, amelyre egy A volt vésve, ezt vékony láncra fűzte, és a nyakába kattintotta, azóta is viseli. Miután elhagyta a házat, sokáig nézett vissza, a temetőben lengő gyászos fekete zászlóra, mely a friss halottat jelentette.
Innentől kezdve útja keresztülvitt majdnem az összes országon, mindenhol élt egy kicsit, így meglehetősen sok tapasztalatra és nagy tudásra tett szert, de ezek után végig a háttérben maradt, nem hívta fel magára a figyelmet, és ha valaki közeledni próbált hozzá, szúrós modorával elmarta maga mellől. A háttérből nézte végig, hogyan alázza meg egyik nép a másikat, és egy szemernyi szánalmat sem érzett irántuk, és nem segített nekik. Nagy ritkán találkozik pár vérfarkassal, akikkel bár nincs jóba, egy ideig elviseli őket maga körül, aztán továbbállnak, ki erre ki arra.
Manapság egy kisvárosban múlatja idejét, de nincs a figyelem középpontjában inkább csak megfigyelő, nézi ahogy a különböző fajok, emberek és vámpírok jönnek mennek. Anna óta nem akadt más társa ennek már jó ha 270 éve is megvan, és nem is szeretett mást. Bár a szeretet fogalmát ő kicsit máshogy értelmezi, az az érzelem hasonlít rá legjobban, amit a nő iránt érzett. Nem választott soha másik társat, és ha úgy hozza a helyzet, hogy a vágyait kielégítse, akkor gyors, névtelen szexben teszi. Se arc, se név, se érzelem, csak egy gyors numera és ennyi.
Vissza az elejére Go down
 
Shet
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
A Magyar True Blood FRPG :: JÁTÉKTÉREN INNEN ÉS TÚL :: Karakterek máshová-
Ugrás: