A nagysikerű könyv-és televíziósorozat, a True Blood világában játszódó fórumos szerepjáték. Csatlakozz, játssz te is velünk! Hidd el, jó móka lesz!
 
HomeKeresésRegisztrációBelépés

Share
 

 Játszótér

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
SzerzőÜzenet
Nika
Vámpír
Vámpír
Nika

Avataron: : Emilie Ullerup
Hozzászólások száma : 570
Join date : 2011. Jun. 16.
Age : 274
Tartózkodási hely : Shreveport

Játszótér - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Játszótér   Játszótér - Page 2 EmptySzer. Jan. 11, 2012 11:15 am

JÁTÉK VÉGE
SZABAD TERÜLET

_________________
[You must be registered and logged in to see this image.]

Jessetől [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
http://truebloodfrpg.hungarianforum.net
Vendég
Vendég



Játszótér - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Játszótér   Játszótér - Page 2 EmptySzer. Jan. 18, 2012 2:39 pm

Ariella


Nem is tudom, hogy mi a jobb. Csak így élni, sodródni, néha hétköznapi, legalábbis emberi dolgokat csinálni, szintetikus vért inni, tenni a szépet az embereknek, vagy elfogadni végre, hogy sosem leszünk ugyanolyanok, mint régen. Még mielőtt valami istenverte vérszopó a nyakunkba, vagy egyéb kívánatos (vagy épp nem) testrészünkbe eresztette a fogát, majd egy szimpla mozdulattal… megölt. Itt vagyok például én. Mikor rájöttem, hogy elástak, nagymértékű rettegés lett úrrá rajtam, hirtelen nem is tudtam, hogy kit/mit rúgjak, harapjak, hogy kiszabadulhassak és lemoshassam magamról azt a rengeteg mocskot. Aztán rájöttem, hogy nem vagyok egyedül. Nem értettem, mit keresett mellettem egy valaki, aki nem élt. Sőt, miután rájött, hogy mozgolódni próbálok a föld alatt, kicsit sem sietve elkezdett ásni. Akkor tudtam, hogy gáz van, akkor már biztos voltam benne. Hamarosan pedig teljesen hatalmába kerített az akkor még ismeretlen érzés, ami mára mindennapos lenne, ha nem jutnék élelemhez. Az már más, hogy műanyag ízű szeméttel kell táplálkoznom, legalább élek. És ha már így az életemről van szó, hiányzik. Talán ezért is jöttem erre a helyre, itt remélhetőleg még nyugalmat is találok ezen a késői órán.
Hosszú hajam jobboldalra fonva lógott, bakancs helyett szakadt tornacipőt viseltem. Szakadt nadrágok, rövid szoknyák helyett is egy lyukmentes csőnadrág volt rajtam, meg egy lógós trikó, de ez nem akart leesni rólam, mint amiket általában hordok. Még egy vékony, fekete pulcsit is felkaptam a kényelem miatt, meg hogy tudjam piszkálni az ujja végét, míg sétálok. Hosszú utat tettem meg, össze-vissza kanyarogtam, míg itt kötöttem ki, végig dúdolgatva valami random dalt, amit minden második ember ismerhet. Otthon be kellett kapcsolnom valami zenét háttérzajnak olvasás közben, és a rádió volt a legközelebb. Minden tömeggyártott izé megmaradt a fejemben, és ha most a szokásos öltözetem lenne rajtam az erős, fekete sminkkel párosítva, elég furcsa hatást keltenék a járókelők számára.
Az utcán azonban nem volt senki, legalábbis errefelé nem. Valami furcsa szagot éreztem, de nem törődtem vele, csak belehuppantam egy hintába, és ringattam magam tovább dúdolva valami lightos pop dalt, még telefonom csörgésével sem törődtem most, senki fontos nem lehet.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



Játszótér - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Játszótér   Játszótér - Page 2 EmptySzomb. Márc. 24, 2012 3:44 am

Lorna Doone

Kellemes és meleg nap volt a mai, nehezen maradtam meg a házban így amint eleget aludtam, fogtam magam és kerestem valami ehetőt otthon de kb semmi sem volt, ennek köszönhetően felöltöztem. Farmer, motoros csizma, kapucnis hosszú ujjú póló és motoros dzseki. Elsőnek enni mentem, az egyik kedvenc helyemre Bon Tempsben, szerintem ez az egyetlen grill étterem erre, szóval ott ebédeltem, és egy kicsit még elvacakoltam, aztán motorra pattantam és céltalanul jártam keltem a városban és a környékén is. Túl sok ember mászkált a szabadban a jó idő miatt így nem kockáztattam, hogy a másik arcom öltsem magamra és úgy élvezzem ezt a kellemes időt. Utálom és imádom egyszerre a tavaszt, mindenkit megbolondít és én is nehezen férek meg a bőrömben miatta, de túl sok az ember… Legszívesebben haza zavarnám őket, hogy a réten, egyedül flangálhassak, és a fűben hempereghessek tigrisként, de ilyet nem tehetek, sajnos.
Így maradt a céltalan motorozás, és egy kis séta, mikor olyan helyet találtam, egészen alkonyatig elszöszöltem így a városban. Még nem rá nem akadtam egy játszótérre, ahonnan a gyerekek már haza mentek, jó régen nem ültem már hintába, így miután körbenéztem és megbizonyosodtam arról, hogy nincsen a környéken senki, beleültem egybe.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



Játszótér - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Játszótér   Játszótér - Page 2 EmptySzomb. Márc. 24, 2012 5:23 am

Chrispin C. Denoire


Beköszöntött a tavasz és úgy tűnik, most már minden nappal egy kicsit melegebb lesz az idő. Bár minden porcikám a szabadba kívánkozott ezen a napon, mégis a nappalimba láncoltam magam. Sürgetett a határidő, be kellett fejeznem ma legalább egy történetet. Nagyon nehezemre esett minden egyes billentyűt leütni, mert képtelen voltam arra figyelni, amit csinálok. A gondolataim minduntalan elkalandoztak és teljesen máshol jártak, mint kellett volna. Nagyjából alkonyatig bírtam a házban maradni. Végül feladtam. Majd holnap megírok kettőt.
Gyorsan átöltöztem, felvettem a egy szűk farmert, hozzá egy sötétkék, hosszú ujjú lenge felsőt, olyat, ami a combomig leér, és egy fekete vászoncipőt. Megfésültem a hajamat, persze teljesen feleslegesen, mert mindig úgy állt, mintha éppen egy szélvihar fújt volna oda, ahol éppen vagyok. Elrendezgettem, mint már annyiszor életemben, hogy takarja a füleimet. A sminkről lemondtam. Ilyenkor este úgysem látszik, akkor meg minek.
Táskát sem vittem magammal, csak kiléptem az ajtón, bezártam és a kulcsot a lábtörlő alá helyeztem. Most nem foglalkoztam azzal, hogy elrejtsem a tündér illatom, csak sarkon fordultam és magam mögött hagytam a kis házat. Lesétáltam a felhajtómról és a városközpont felé vettem az irányt. A Nap fele már a horizont alá bukott.
Mióta itt élek, még nem nagyon tekeregtem a városban, csak az erdőben, de ott rendszeres vendég voltam. Ismertem a bevásárló központot, felfedeztem egy könyvesboltot, és nagyjából ennyi. Itt az ideje, hogy jobban is megismerjem a környéket, és esetleg a szomszédokat.
Végül egy játszótér mellett lyukadtam ki. A gyerekek már rég haza mentek. Gondoltam egyet, és a hinták felé vettem az irányt. Hintázni jó dolog, és hajlottam rá, hogy belehuppanjak egybe. Azonban a hinták egyikén már ült valaki, nekem háttal.
Megtorpantam. Elnéztem a hintában ülő alakot. Széles vállak, rakoncátlan hajfürtök. Azonnal felismertem, hogy ki ül a hintában. Némileg meglepődtem. Egy tigris egy hintában? Ki hallott már ilyet? és ami még jobb: ki látott már ilyet?!
Szélesen elmosolyodtam, és szinte lábujjhegyen, nagyon csendben közelítettem Chris felé. Majd belehuppantam a mellette lévő hintába, de úgy, hogy én abba az irányba voltam, amerről jöttem. Kinyújtott lábaimmal támasztottam meg magam, hogy lássam az arcát.

- Szia!

Köszöntem rá a legvidámabb hangomon, majd ellöktem magam a földtől és hintázni kezdtem.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



Játszótér - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Játszótér   Játszótér - Page 2 EmptySzomb. Márc. 24, 2012 9:44 am

A hintában ülök, a lábammal hintáztatom magam, és lazítok, élvezem az illatokat és zenét hallgatok. A füleimben kis fülhallgatók vannak, és teljesen ellazulva élvezem a zenét, a tavasz finom illatait, és a nyugalmat, ami itt van most a játszótéren.
Utoljára gyerekkoromban ültem hintában, és akkor a húgommal versenyeztünk, hogy ki tud magasabbra menni vele, akkor rengeteget nevettünk, és minden olyan egyszerű volt, akkor még nem vetült rám annak az árnyéka, hogy a nagyszüleim keresik nekem a feleséget, vagy, hogy el van már rendezve a sorsom, akkor ezekről semmit sem tudtam, csak gyerek voltam, végre gyerek lehettem, és nem a suli után kellett a családi étteremben dolgozzam, hanem csak a kishúgommal hintázhattam.
Azt hiszem, ideje lesz felhívni telefonon, és beszélni vele. Remélem, sikeres volt a felvételire az iskolába ahova szerettet volna bekerülni
A gondolataimba merültem, és még a zene is szólt, így fel sem tűnt, hogy valaki oson mögöttem, így Lorna megjelenése meglepetés volt nekem.
Ahogy így végig nézek, rajta beugrik az este, amit vele töltöttem, formás alakja, és minden ami édes volt vele kapcsolatban. Végül is örülök, hogy látom, meg kedveltem, és ez ritkán mondható el arról, akivel egyszer már összefeküdtem, de ő valahogy más.
- Szia! – Köszönök neki vissza, és a mosolyt is viszonzom, majd kiveszem a fülest és leállítom a zene lejátszást.
- Könnyed esti séta? – Kérdezem tőle, miközben a dzsekim zsebébe teszem a telefonom, hiszen azon hallgattam zenét.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



Játszótér - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Játszótér   Játszótér - Page 2 EmptySzomb. Márc. 24, 2012 10:23 am

Nem mondhatnám, hogy nagyon régen lett volna, mikor utoljára hintába ültem. Ami azt illeti, szoktam hintázni. Nem túl gyakran, de azért előfordul. Imádom. Leírhatatlanul jó érzéssel tölt el. Ha egyedül vagyok, gyakran lehunyom a szemeim és teljesen átadom magam az érzésnek. Most azonban nem vagyok egyedül, így visszafogom az infantilizmusom, és ráfigyelek. Csak kicsiket lökök a lábammal magamon.
Ahogy végig nézek rajta, eszembe jut legutóbbi találkozásunk, de a gondolatot gyorsan elhessegetem, mert tudom abba csak belepirulnék. Inkább a kérdésére koncentrálok.

- Tulajdonképpen az, vagyis... inkább szökés a munka elől.

Vallom be őszintén. Ami azt illeti, általában kötelességtudó, jó kislány módjára mindig elkészülök időre, addig nyúzom magam, amíg nem végzek. De a jó idő most teljesen megbolondított. Legszívesebben semmi mást nem csinálnék, csak jönnék-mennék egész nap. Lehet, miután túl vagyok a jelenlegi munkámon, tartok egy kis szünetet és nem vállalok el egy újabb mesekötetet.

- És te? Kedvet kaptál egy kis hintázásra? vagy csak múlatod az időt? Amúgy nem zavarlak?

Kérdezek vissza. Csak most kaptam észbe, hogy lehet nem véletlen ücsörög itt egymagában egy játszótér kellős közepén, és talán nem vágyik társaságra.
Felállok a hintából és felülök a hintával és Chrisszel szemben lévő korlát tetejére.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



Játszótér - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Játszótér   Játszótér - Page 2 EmptyHétf. Márc. 26, 2012 9:37 am

-Mindig ilyen visszafogottan hintázol? – Kérdezem tőle, mert valahogy nem tudom elképzelni, hogy olyan nyugodtan ücsörögjön mindig egy hintában, mint ahogyan most is, Sokkal jobban elhiszem, hogy élvezettel hintázik, úgy, hogy a haja lebeg a szélben, és erről megint csak eszembe jutott a húgom. Tényleg fel kellene venni a kapcsolatot és meg tudni, hogy vajon jól van-e, sikerült-e az iskola, és a többi.
- Szökés a munka elől? – e jót mosolyogok. – Min dolgozol éppen? – Kérdezem tőle, mert tényleg érdekel, hogy most miről is ír. Gondolom még mindig gyerek mese, de ettől még lehet érdekes is.
- Az ilyenek miatt nem szeretem az olyan munkákat, mint amit te csinálsz, számomra unalmas, és ahogy elnézlek most neked is ez lehetett, ha már itt kint vagy és nem gépeled. – Fejtegetem neki, mit is gondolok ezzel kapcsolatban, amúgy nem hallottam még magamfajta íróról, szerintem mi túl mozgékonyak vagyunk az ilyen munkához, az iskolában is nagyon nehezen maradtam meg. Kész kín volt az órákra oda figyelni, pláne tavasszal, mikor megannyi illat volt a levegőben.
-Nem, nem zavarsz egy cseppet sem, egyszerűen nem bírtam megmaradni a négy fal között és ma szabad estém van megint, szóval kezdenem kellett valamit, és végül itt ragadtam le. – Nézem ahogyan velem szemben elhelyezkedett és most sok minden eszembe jut róla, hogyan omlott a haja, mikor én néztem rá alulról felfelé, vagy milyen édes volt kipirultan. Ezen pedig jót mosolygok.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



Játszótér - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Játszótér   Játszótér - Page 2 EmptyKedd Márc. 27, 2012 2:54 am

A kérdése olyan, amire szavak nélkül is egyszerűen válaszolhatok. Nagy, csillogó szemekkel pislogok rá, arcomon egy sugárzó mosollyal, miközben csak egyszer, de jól láthatóan forgatom a fejem, egyértelműen jelezve, hogy: NEM. Naná, hogy nem vagyok visszafogott, ha hintáról van szó.

- Igen, megszöktem előle. Egy öt kötetes mesekönyv utolsó könyvén. Röviden egy szárnyas kis tündérről szól akinek a legjobb barátja, egy szeretni valóan butácska háziállat, jelen esetben egy katicabogár, akivel folyton bajba keverednek, továbbá egy helyes kis herceg is van a történetben, hogy legyen benne love story meg happy end, és az izgalom kedvéért egy gonosz mostoha is keresztbe tesz néhány alkalommal. Na röviden ennyi. Tudom egy felnőtt számára ez nem túl érdekes, de a kislányok szeretik.

Vonom meg a vállaim. Egy mese gyakran ezeken a pilléreken nyugszik. Végy két hős szerelmest, legalább egy buggyant barátot, meg egy gonosz szereplőt, akinek más dolga sincs, mint mások életét megkeseríteni. Hófehérke, Aladdin, A kis hableány, Hamupipőke... nem kell tovább soroljam.

- Vannak jobb és rosszabb napok is. Általában nekem nem unalmas. Ha van ötletem, ha úgy tetszik ihletem, akkor könnyen és gyorsan tudok írni. Ha épp nincs, akkor meg nem megy. De a határidő nem várja meg míg lesz hozzá kedvem. Ez van. Gondolom veled is előfordult már, hogy a hátad közepére sem kívántad a munkádat?!

Mostanában tényleg nehezebben megy az írás. Azt hiszem tartani fogok egy kis szünetet a megjelenés után.
Míg felülök a korlátra, hallgatom amit mond és közben örülök, hogy nem vagyok a terhére. Figyelem az arcát és furcsa csillogás jelenik meg a szemeiben, továbbá huncut mosolyra húzódik a szája.

- Te meg mit somolyogsz úgy az orrod alatt?

De mire felteszem a kérdést le is esik a tantusz. Vele szemben vagyok, felültem a korlátra, mint azon az estén a konyhapultra.

- Oh, hogy óóó...!

Mondom, és azzal a lendülettel lecsusszanok a korlátról és inkább csak neki dőlök, miközben a füleim hegyéig pirulok el. Megint.
Inkább leveszem róla a tekintetemet és erősen koncentrálok a cipőm orra előtt heverő kavicsra. De azért én is mosolygok.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



Játszótér - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Játszótér   Játszótér - Page 2 EmptyKedd Márc. 27, 2012 7:45 pm

Elnevetem magam a reakcióján, sejtettem, hogy nagyon is szeret hintázni, valahogy nem tudtam kinézni belőle, hogy az a típus lenne, aki egyáltalán nem szereti. Gyereknek én is nagyon szerettem, és azért most is szeretem, de jó régóta nem volt ebben a luxusban részem. Most viszont éppen benne ülök egyben, csak az a baj, hogy én ehhez túl magas vagyok, szóval kb csak ücsörögni tudok benne. Ciki, de ez van.
-Öt kötetes? Nem semmi. – Hallgatom, amit a történetről mesél nekem, és próbálom elképzelni a dolgot. – Végül is az a lényeg, hogy a célközönség szeresse, nem pedig, hogy nekem tetszik-e vagy sem. Mellesleg néhány napja már gondolkozom a neveden, azt hiszem, a húgomnak is van tőled könyve. De nem jut eszembe melyik, csak, hogy valami tündér herceg meg hercegnő van benne. – Mesélem neki, de majd megkérdezem, mikor végre felveszem vele a kontaktust.
-Nem vagyunk egyformák, ez is ezt mutatja, mert én nem bírnám azt a munkát csinálni, amit te. Nekem kell az a pörgés, ami az enyémmel jár. Volt persze, de ott nem is a munkámmal inkább a főnökömmel vagy a vendégekkel volt gondom. De eddig nem sok olyan eset volt, mi miatt igazán főtt volna a fejem. A Cerberusban meg kitűnően megvagyok. – Vonom meg a vállam nemes egyszerűséggel. Azért csodálom, hogy jó abban, amit csinál és van hozzá türelme, mert nekem az ilyenekhez nincsen. Nem is lesz már szerintem.
Mikor megkérdezi mit is somolygom annyira, akkor még pimaszabb lesz a mosolyom. Eddig ilyen még nem volt, hogy ha valakivel egyszer összefeküdtem, akkor később összefussak vele és kellemesen elbeszélgessünk, továbbra is baráti hangvételben. A legtöbben vagy többet akartak, és meg tartottak volna. Lorna emiatt is kellemes jelenség.
Aztán, mikor jön az ó akkor már nevetek, és megkapaszkodom a hinta láncaiban.
- Édes vagy mikor így pirongasz. – Közlöm vele a tényeket, amiket én magam gondolok.
-Én vagyok rád ilye hatással, vagy más is kihozza ezt belőled? – Kérdezem tőle, vigyorogva. Azt hiszem határozottan megkedveltem őt.
-Közelebb jöhetsz, nem eszem tündéreket és nem is harapok, … olyan nagyot… - Ezzel kicsit utaltam dolgokra is, de hát, na, olya kis pirongós.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



Játszótér - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Játszótér   Játszótér - Page 2 EmptySzer. Márc. 28, 2012 2:04 am

- Mennyi idős a húgod? Szereti még az ilyen meséket? Ha igen, és nem sértem meg vele a családodat, szívesen küldök neki egy példányt, ha megjelenik a mostani könyvem.

Ajánlom fel neki. Bár lehet, hogy kissé túllőttem a célon. Nem mindenki lenne odáig ezért az ötletért... Talán túl bizalmaskodónak találja majd. Pedig nem annak szánom.

Azzal kapcsolatban, amit a munkájáról mesél, az jut eszembe, hogy én biztosan nem tudnám azt csinálni, amit ő. Nem vagyok valami nagy mestere a társaságban való forgolódásnak. Szelíd, nyugodt természetem van, nem nekem való a pörgés meg a nyüzsgés. De ezt csak magamban jegyzem meg.

Mikor jól láthatóan leesik nekem, hogy mire ez a huncut vigyorgás, úgy elkezd nevetni, hogy meg kell kapaszkodnia a hinta láncaiban. Remek, most meg kinevet. Na jó azt azért magamnak is bevallom, hogy fordított esetben én is ugyanilyen jót kacagnék magamon. Kedvelem Christ. Nem igazán szoktam barátkozni, úgy meg pláne nem, ahogyan legutóbbi alkalommal vele, mert előbb-utóbb túl sok lesz az olyan kérdés, amire nem szívesen válaszolnék. De Chris tudja, hogy tündér vagyok, így szívesen vagyok a társaságában.
Kicsit gondolkozom a kérdésén, mielőtt válaszolnék.

- Jelen esetben te vagy rám ilyen hatással.

Mondom neki egy huncut mosoly kíséretében. Az igazat megvallva gyakrabban előfordul velem, hogy elpirulok, mint azt szeretném. De újabban kétségtelenül az ő közelében keverem magam ilyen... hát... kissé komikus helyzetekbe.

- Az igazság az, hogy tudom, igenis harapsz és ettél már tündért is.

És a hecc kedvéért egy kicsit kiöltöm rá a nyelvem hegyét. Pontosan tudni fogja, hogy hogyan értem. Azért közelebb sétálok hozzá, megállok mellette és egyik kezemmel megfogom annak a hintának a láncát, amelyikben éppen ül.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



Játszótér - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Játszótér   Játszótér - Page 2 EmptySzer. Márc. 28, 2012 3:32 am

-Kereken húsz éves. Szerintem még igen. Gyereknek állandóan azt hangoztatta, hogy ő hisz ezekben a mesékben és sosem fogja ezeket elfelejteni. Az ígéreteit pedig általában betartja, de amúgy a könyveket nagy becsben tartja, szóval, ha dedikálsz neki egyet, akkor elküldöm neki, biztosan örülni fog ennek a kis figyelmességnek. 7 éve nem láttam, és nem is beszéltem vele… - A kavicsokat néztem, de most az utolsó mondatnál felnéztem Lornára. Hiányzik a kiscsaj, mindig olyan vidám volt, és ha épp a béka hátsója alatt volt a kedvem mindig felvidított, és azzal jött, hogy neki kellene lennie a nagytesónak, olyankor.
Gesztusa kedves, legalább is én így gondolom, mikor felajánlja a könyvet, viszont elküldeni inkább én küldeném, azért a címüket nem adnám ki csak úgy akárkinek. Bár nem hiszem, hogy Lorna ártana nekik.
Próbálom visszafogni a nevetésemet, de ez az arckifejezés és hang, amit hallatott, nagyon vicces és aranyos is, amit nehéz megállni nevetés nélkül. Lorna társaságában én is felszabadultabb vagyok, nem szoktam feszes lenni emberek között sem, de azért még is más, ha egy másik természet feletti lény társaságában vagyok, mert mellette biztosan nem kell ügyelnem magamra, hogy, nehogy olyat tegyek, amivel elárulnám magam.
- Hmm.. ez igazán megtisztelő. – Vigyorom letörölhetetlen, de nem az a fajta amivel szekálnám, hanem amolyan tipikus pasis, amiben benne vagy, hogy bizony én vagyok az Ászm, mert ez mind miattam van.
-Cöcö… kóstoltam inkább és nem ettem, na meg annyira nem is haraptam… - Mondom neki mosolyogva. Nyelvöltésére csak jobban vigyorgom megint, mint korábban, és közben rá emelem a tekintetét, hogy ide jött hozzám.
-Meg kell hagyni, kellemes a társaságod még mindig, és annak is örülök, hogy fesztelen vagy a múltkori után is a közelemben.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



Játszótér - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Játszótér   Játszótér - Page 2 EmptySzer. Márc. 28, 2012 7:28 am


- Ezt megbeszéltük. Ha végre sikerül befejeznem és megjelenik, akkor adok egyet és ha gondolod elküldöd neki.

Örülök, hogy nem utasította vissza a könyvet. Bár nem vagyok biztos benne, hogy az elmúlt 7 évben a húga nem változtatott a tündérmesékkel kapcsolatos hozzáállásán. Ez azonban nem az én dolgom, így nem is forszírozom tovább a dolgot.

Nem tudom mennyire megtisztelő, hogy folyton fülig pirulok a társaságában. Az mondjuk kétségtelen, hogy neki ez tetszik.

Elengedem a fülem mellett a megjegyzését. Nem állítottam, hogy annyira nagyon harapott volna, csak azt, hogy megtette, amit akkor egy kicsit sem bántam. Erre a gondolatra tudom, hogy csillogni kezdenek a szemeim, ezért inkább elhessegetem az emléket.
Azon, hogy kiöltöm rá a nyelvem csak még jobban vigyorog, majd rám emeli a tekintetét.

- A te társaságod is hasonlóan kellemes.

Mosolygok rá szemérmesen és közben a szemeibe nézek. A mondat második felére nincs mit mondanom. Azt hiszem csak hellyel-közzel tudok fesztelenül viselkedni vele. Hiszen épp az imént irultam-pirultam tagadhatatlanul. De ez nem csak a legutóbbi találkozásunkkor történtek miatt van így. Egyszerűen ilyen vagyok és azt hiszem ez már nem is fog megváltozni. Érdekes módon ezen alkalommal nem zavar, hogy nem tudok uralkodni az elpirulásaimon.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



Játszótér - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Játszótér   Játszótér - Page 2 EmptyCsüt. Márc. 29, 2012 3:27 am

- Ha megkapom tőled, akkor biztosan elküldöm neki, legalább megoldottad a problémám, hogy mit is küldjek neki ajándékba. Így, hogy hét éve nem tudom, mi van vele, nehéz ajándékot küldeni neki, de a könyveket mindig is szerette… szóval szerintem örülne neki… - Ciki, de ez van, az emlékeimben ő még mindig a hét évvel ezelőtti kislány, hiszen akkor láttam utoljára, mikor ő tizenhárom volt. A legvacakabb, hogy el sem tudtam köszönni tőle, mert ő suliban volt, mikor én eljöttem otthonról, de nem várhattam meg még haza ér.
Szóval csak remélni tudom, hogy örülni fog annak, amit neki küldök majd.
-Ezt bóknak veszem, és elteszem a rossznapjaimra. – Mondom neki mosolyogva, mert hát nekem is vannak vacak napjaim, mikor jól esik, ha eszembe jut pát ilyen kedves szó.
-Lazíts, édes ez a pirulás, de egy idő után frusztrálni fog a dolog, szóval lazulj el… - Mondom neki, nyugodtan és barátságos hangvételben, amiben most semmi pimaszság nincsen.
-Ettél már pizzát hintában? – Kérdezem tőle, hírtelen, mert megkordult a gyomrom. És mivel én egy részben állat vagyok, jobb, ha eszem, mert rendkívül nyűgössé tudok válni, ha sokáig, vagyok éhen és nem laktam jól.
Vajon a pizzériában hülyét kapnak, ha mondom nekik, hogy a játszótérre a hintákhoz hozzák ki a rendelést?
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



Játszótér - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Játszótér   Játszótér - Page 2 EmptyCsüt. Márc. 29, 2012 7:57 am

Azt kéri, hogy lazítsak. Fogalmam sincs, hogy egyáltalán tudom-e hogyan kell valaki más társaságában lazítani és valóban fesztelennek lenni. Eszembe jut a nővérem, és az, hogy ő bizony tudná, hogyan legyen laza. Vagány egy nő, harsányan viselkedik és mindig tudja, hogyan legyen a társaság lebilincselő középpontja. Ezzel szemben én mindig csendes, visszafogott és szemérmes voltam. Azt hiszem a könyvekben szereplő figurákkal jobb kapcsolatot tudok teremteni, mint a hús-vér emberekkel. Tulajdonképpen nem értem, hogy miért volt hajlandó az elmúlt két évtizedben velem élni és dolgozni, hiszen annyira különbözőek vagyunk, de van egy olyan gyanúm, hogy a lelkére kötötték a szüleink, hogy vigyázzon rám és legyen mellettem.
Kicsit elkalandoztam, ezért visszarántom magam a jelenbe.

- Megpróbálom.

És komolyan is gondolom. Itt az ideje, hogy a nővérem nélkül is boldoguljak az életben, és ha nem akarom magam a négy fal magányába zárni, akkor meg kell tanulnom, hogyan is éljek társasági életet. Aztán majd meglátjuk, hogy mi sül ki belőle.
A kérdése kicsit meglep.

- Nem... eddig még nem jutott eszembe ilyesmi.

Kissé tűnődve válaszolok. Nem igazán rajongom a pizzáért, így még sosem ettem hintában ülve, igazság szerint mást sem. Mondjuk ebben a pillanatban egyébként is állok és nem a hintában csücsülök. És tulajdonképpen éhes sem vagyok.
Chris gyomra azonban hallhatóan más állásponton van. Már éppen válaszolnék neki, amikor meghallom egy fagylaltos kocsi semmivel sem összetéveszthető fülbemászó dallamát a játszótér másik oldala felől. Milyen régen volt, hogy utoljára fagyiztam volna és ebben a pillanatban égető vágyat érzek, hogy szert tegyek egyre. Csillogó szemekkel figyelem, hogy hol is fog felbukkanni az autó. Néhány pillanatig nem tudok a fagyi gondolatától szabadulni, csak egy-két perc elteltével jut eszembe, hogy talán illene válaszolnom Chrisnek.

- És rendelni akarsz egy pizzát, vagy inkább menjünk és hozzunk valahonnan? Már ha ragaszkodsz a hintában való evéshez...

Kérdezem tőle, hiszen úgy tűnik ő éhes, és pizzát enne. Míg beszélek éppen csak egy pillanatra nézek rá, mert továbbra is a fagyis kocsi köti le a figyelmem. Olyan kellemes meleg az idő és nincs is jobb ilyenkor, mint egy édesen krémes jeges finomság. Megbolondít a tavasz, kicsit szétesnek a gondolataim, de azért igyekszem továbbra is figyelni Chrisre.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



Játszótér - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Játszótér   Játszótér - Page 2 EmptyCsüt. Márc. 29, 2012 9:03 am

-Ne csak próbáld, hanem tényleg engedd el magad… Igazán tudhatnád, hogy nem foglak bántani… Már megtehettem volna korábban. – Bíztatom, hogy ugyan lazuljon már el, mert olyan, mint aki karót nyelt ott a korlátnál.
- Úgy tippelem a válaszodból és az arckifejezésedből, hogy nem vagy oda a pizzáért. – Mondom neki, macskásan oldalra billentett fejjel. Ő lehet nem szereti, de én nagyon is oda vagyok a halas pizzákért, meg lényegében az összes olyanért amin hús van. Ráadásul már hetek óta nem is ettem egy jót sem ezek közül, szóval éppen itt az ideje, hogy pótoljam, és amúgy is ha egy tigris éhes akkor eszik. Ezt az elvet követem én is, már ha éppen tudom, és most biztos, hogy tudni is fogom.
- Úgy gondoltam rendelek, és ha ide kihozzák, akkor itt, ha meg nem akkor meg elballagok érte és visszajövök. – Közben hallom én is a fagyis kocsi hangját, és figyelem, ahogy Lorna szemei felcsillannak. Na, én a fagyival nem laknék jól, de ez is csak azt mutatja, mennyire nem vagyunk egyformák.
- Na, a választ meg is kaptam kérdés nélkül, hogy mit ennél. Én biztos maradok a pizzánál, de ha gondolod, megkereshetjük a fagyist, utána meg összeszedhetnénk a pizzám és ide vissza is jöhetnénk. – Azt hiszem ma este semmiképpen nincs kedvem egyedül lenni, szóval örülnék neki, ha bele egyezne, és még beszélgetnénk. Igazság szerint nem szeretek egyedül lenni, mert az igen csak unalmas. Meg én amúgy is eléggé társasági lény vagyok.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



Játszótér - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Játszótér   Játszótér - Page 2 EmptyCsüt. Márc. 29, 2012 9:43 am

- Jól van! ... Egyébként nem félek tőled. Különben is, ha bántani akarnál, lehet visszaharapnék.

Mondom neki csak a vicc kedvéért. Nem vagyok egy harcos típus, tündér képességek ide, vagy oda. A magam részéről a gyors lelépés elszánt híve vagyok. Igen tudom, szégyen a futás, de hasznos... Hát még a teleportálás! Az még hasznosabb!

- Oh, bocs, tényleg nem vagyok érte oda.

Vonom meg a vállamat. Tényleg nagyon meg kellene tanulnom, hogyan vágjak pókerarcot. Az azért mégiscsak ciki, hogy elvileg nekem van telepata képességem, mégis úgy olvasnak az arcomról, mintha vörös villogó betűkkel rajzolódna ki rám minden gondolatom. Előbb a pizzával kapcsolatos ellenérzésem, most meg a fagyival kapcsolatos ötletem találja ki. Na szép.

- Szerintem menjünk előbb a pizzádért, nehogy itt éhen halj nekem. Nem örülnék neki. Gyorsabban megvagyunk, ha elmegyünk érte, mintha megrendelnéd.

Mondom neki vigyorogva, mert a korgó gyomor bizony nem játék. Aztán folytatom.

- A fagyi ráér utána is. Ha eddig kibírtam nélküle, talán menni fog még egy rövid ideig. Egy nagyon rövid ideig.

Huncutul rámosolygok. Kedveltem Christ, így szívesen sétáltam volna el vele a pizzáért. A fagyi miatt pedig külön örültem.
Elindultam a játszótérről, bár sejtelmem sem volt, hogy hol is lehet Bon Tempsban ehető pizzát kapni.

- Na jössz?
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



Játszótér - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Játszótér   Játszótér - Page 2 EmptyPént. Márc. 30, 2012 9:13 am

-Hmm.. egy tündér, aki visszaharap… elég érdekesen hangzik. – A vigyor úgy néz ki letörölhetetlen a képemről. Természetemből és másik arcomból fakadóan én harciasabb jellem vagyok, mint ő, de ugyanakkor nem durran el gyorsan az agyam. Bár ez lehet, az emberi oldalam öröksége nem tudom, de nem is lényeges szerintem.
- Az arcod nagyon beszédes, olyan, vagy mint egy nyitott könyv, ha gondolkozol, az arcoson is látszik, miről mi a véleményed. Nem cikizésből mondom, de azért nem árt, ha meg tanulod bizonyos helyzetekben uralni. Én már kaptam pár kemény leckét emiatt… - Említem meg neki, hiszen én is még csak most tanulgatom a pókerarcot, mivel én is a beszédesebben gondolkodók fajtájából vagyok való.
Néha már egészen jól megy, hogy elrejthessem a gondolataimat, és ne látszódjon, hogy miről mi is a véleményem akkor és ott, de ez még nem tökéletes, sajnos.
-Ahogy gondolod, éhen nem halnék azért, de bevallom, nyűgös lennék. – Kikászálódok a hintából és elindulom vele. Aztán a játszótér keleti oldala felé intek, hogy ott van egy kis zugpizzázó, ahol egészen ehető a kaja, szóval menjünk arra, és utána akkor mehetünk a fagyijáért is.
- Ha már tudom, hogy te a pizzát nem szereted, én bevallom, hogy a fagyiért nem ugrálok olyan nagyon. Évek óta nem is ettem belőle… maximum a kávéban szeretem, mikor arra ráöntik a forró kávét és elolvad, akkor jöhet, de amúgy nem szívesen eszem, bár ha citromos akkor kivételt tudok tenni.. – Magyarázom neki, miközben sétálunk.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



Játszótér - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Játszótér   Játszótér - Page 2 EmptyPént. Márc. 30, 2012 9:29 pm

- Az még hagyján, hogy érdekes, de lehet, hogy igaz is...

Vigyorgok rá vissza. Talán ő nem is tudja, hogy a tündéreknek sem csak emberi alakjuk van. Létezik egy másik, sokkal kevésbé vonzó formánk is, amikor bizony nagyon is hegyesek és borotvaélesek a fogaink. Gyűlöltem azt a formámat, és azt hiszem csak akkor vetkőzném át abba, ha tényleg nem maradna más választásom. Az igazán meleg helyzetekből inkább lelépni szoktam, így megúszom ép bőrrel és nem kell átváltoznom sem.
Ahogy hallgatom Chris fejtegetését a pókerarcról, és arról, ahogyan engem elemez, kicsit úgy érzem magam, mint egy kisdiák, akit épp okítanak. Máskor is éreztem már ezt a közelében. Lényegében igaza van, így csak egy bólintással nyugtázom a dolgot. Egyetértek vele, minek ezt tovább ragozni.
Abba az irányba indulok el, amerre mutat. Jobban ismeri a várost, mint én, és gondolom ismeri azt a pizzázót, amerre az utunkat vesszük.
Továbbra is a fagyi körül forognak a gondolataim. Faeryben nincs ilyesmi, és én rajongom érte, amióta csak megismertem. Az emberiség egyik legnagyobb találmánya. Legalábbis szerintem.
Figyelem Chris mondandóját. No igen, nem vagyunk egyformák. Van aki a pizzát szereti, van aki a fagyit. Egészen addig vágyom is rá, amíg fel nem emlegeti a citromot.
Már a citrom gondolatára is felfordul a gyomrom, így megállok és el is fordulok tőle egy kicsit, mert nem tudom leplezni amit érzek. Egyrészt nem akarom, hogy lássa milyen az arckifejezésem, másrészt nem voltam biztos abban, hogy el akarom magyarázni neki ezt a citrus "allergia" dolgot. Így is jóval több mindent árultam el eddig a saját fajtámról, mint azt bármelyik tündér megtette volna a helyemben...
Rám nézve a citrom halálos méreg, csakúgy, mint a többi tündér számára is. Szép is lenne... Eszembe jut, hogy talán nem is olyan jó ötlet egy fagyis kocsiról vásárolni. Talán nem egészen tiszta a kanál, amivel dolgozik az eladó. Elég csak egy kicsi citrom a fagyimba, és nem marad belőlem más, mint egy marék tündérpor. Teljesen elmegy a kedvem tőle. Igyekszem minél hamarabb rendezni a vonásaimat.
Egy mosollyal fordulok vissza Chris felé.

- Tudod mit, már nem is vágyom annyira a fagyira. Ellenben úgy döntöttem, teszek még egy próbát a pizzával. Talán időközben megszerettem és nem is tudok róla. Ideje új esélyt adni neki.

Kicsit meggyorsítom a lépteimet a pizzás felé. Ahogy elhaladok Chris mellett, leolvad a mosoly az arcomról. Egy kicsit még mindig émelygek a citrom gondolatától.
Szándékomban áll átmasírozni az úttesten. Egyszer csak hangos dudaszó és fékcsikorgás hangja hallatszik... úgy tűnik sikerült kilépnem egy autó elé...
Nem tudom, hogy magamtól léptem-e vissza, vagy Chris rántott hátra, de egészen úgy tűnik még egyben vagyok.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



Játszótér - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Játszótér   Játszótér - Page 2 EmptySzomb. Márc. 31, 2012 9:03 am

Érdeklődve nézek rá, mikor azt mondja, lehet igaz is. Én csak élcelődtem vele, de…. hm…kissé oldalra billentem a fejem és így nézem meg őt magamnak. Nehezen képzelhető el, hogy harcias lenne, még inkább az, hogy lenne másik oldala. De ilyesmi mesék is keringenek, de oly haloványan, hogy eddig eszembe sem jutottak.
- Kedvellek. – Mondom neki, és közben rá mosolyogok, majd előre nézek. Egy ideje már nincsen körülöttem senki, egy barátom sincsen, és néha rossz, hogy senkihez nem tudok egy jó szót szólni bizalmasan. Hiszen vándoroltam eddig, így mély és erős barátságot senkivel sem tudtam kötni. Aztán megrázom a fejem.
- Néhány hónapja már itt élek, kipróbáltam, az éttermeket, nincs túl sok, és a többség szerintem rémes szakáccsal büszkélkedhet, de itt egészen ehető a kaja. – Magyarázom neki, éhes tigris vagyok, és pillanatnyilag most ez a legfontosabb, hogy megtölthessem a gyomrom.
A citromos reakciójára csak egyszerűen reagálok, mint aki észre sem vette. Lehet, egyszerűnek tűnök az állati szükségleteimmel, mint amilyen most az evés is, de azért ennél több vagyok. Jó megfigyelőnek számítok és a reakciója nem kerülte el a figyelmem, de azt hiszem, most az lenne a legjobb, ha nem tenném szóvá. Mindenkinek megvannak a maga kis titkai, ahogy én sem mondtam el neki mindent a saját fajtámmal kapcsolatban úgy ő sem árult el mindet és ez így van jól.
Bár nem szeretném ellenségemnek, de ez a mai világ igen csak kiszámíthatatlan.
- AZ előbb azt mondtad, nagyon szereted a fagyit. Akkor miért is nem keresünk, egy üzletet ahol dobozosat lehet venni? Az legalább tovább tart, mint a tölcséres, ehhez mit szólsz? – Vetem fel neki az ötletet, teljesen ártatlanul.
Az út felé megy és elég meggondolatlanul, ha nem lennék kéttermészetű, akkor lehet nem tudtam volna elég gyorsan utána kapni és visszarántani. Magamhoz húzom, és a füléhez hajolok.
- Úgy érzem valami felzaklatott és van is egy tippem, mi lehetett az, de emiatt azért ne legyél ennyire szétszórt. Nem fogom tovább adni, sem felhasználni ellened. Most pedig vegyél egy mély lélegzetet és lazíts… rendben? – Mondom neki teljesen komolyan, és most az előbbi könnyed csipkelődéseimnek vagy flörtöléseimnek nyoma sem mutatkozik bennem.
Komolyan megkedveltem, és nem szeretném, ha amiatt mert fényderült valamire, ami nyilvánvalóan gyengeségük lehet, gond lenne. Kedvelem, és szeretném a barátaim között tudni…
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



Játszótér - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Játszótér   Játszótér - Page 2 EmptySzomb. Márc. 31, 2012 11:54 am

Gondolataimból teljesen kirángat az, amit mond. Megdöbbenve állok mellette és nagyra nyílt szemekkel nézek rá. Sem a tündérek, sem pedig az emberek között eltöltött hosszú évek alatt nem tapasztaltam, hogy valaki ilyesmit kimondjon, hacsak nem gondolta nagyon is komolyan. Ennek a szónak mindenképpen súlya van. Legalábbis számomra. Én is kedveltem Christ, de azt hiszem sosem mondtam volna neki.
Valamit magyaráz az éttermekkel kapcsolatban, de nem tudom, hogy mit, nem tudom kiverni a fejemből, amit az imént mondott.
Aztán szóba kerül a citrom és azzal vagyok elfoglalva, de azért valahol továbbra is ott motoszkál bennem az az egy szó.

- Egyedül nem tudok megenni egy egész doboz fagyit.

Kicsit suta a válaszom, de igaz. Még azokat a kis méretű kiszereléseket sem, akármennyire is szeretem a fagyit. De az is igaz, hogy elment tőle a kedvem. Legalábbis ebben a pillanatban. Talán a pizza után. Most viszont nem tudnék ránézni sem...

Valahol érzékeltem az autó közeledését, és a hangokat is hallottam, de olyan gyorsan történt minden, hogy nem tudom a részleteket felidézni. A következő, amit érzékelek, hogy Chris karjaiban vagyok egy darabban. Legalábbis fizikailag. Megijedtem. Ki ne ijedt volna meg egy ilyen élmény után?!
Újra csak tágra nyílnak a szemeim. Hallom, amit mond, de nem tudok rá mit felelni. Kibontakozom a karjai közül olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak tudok. Érzem, hogy könny szökik a szemeimbe, de nem engedem, hogy kicsorduljon. Lazítsak? Mégis hogyan? Zsong a fejem. Van egy tippje, hogy mi zaklatott fel. Tehát rájött... Kedvel... Hisz alig ismer, na nem mintha én lennék a rejtélyek nagyasszonya, de akkor is...
Aztán véletlenül elkapok egy nagyon halvány gondolatfoszlányt, vagyis inkább egy érzést. Barátnak szeretne. Kit? Engem? Csak egyszer tekintettem valakit a barátomnak, és neki nyoma veszett... Talán már nem is él... Nem hiszem, hogy jó lennék barátnak...
Meg akarom köszönni, hogy nem hagyott az autó elé lépni, de az sem megy. Hogyan mondhatnám azt, hogy köszönöm, amikor ugyanezt a szót használjuk akkor is, amikor a boltban visszakapjuk az aprót. Összekavarodtam. Jó alaposan. És még mielőtt tiszta fejjel végig gondolhatnám, hogy mit kellene, hogy tegyek, vagy mondjak, átölelem. Szorosan. Nem akarom egyszerű szavakkal elintézni a dolgot, inkább így köszönöm meg, amit tett. És közben arra gondolok tartozom neki, és nem tudom, hogyan fogom leróni.
Eltart néhány percig mire enyhül a szorításom és el is engedem. Sikerül összeszednem magam valamennyire. Kicsit butácska ez a helyzet. Rámosolygok.

- Ne ácsorogjunk itt.

Magam is meglepődöm, hogy milyen halványan szólal meg a hangom. Hátat fordítok neki, veszek egy nagy levegőt és ezúttal alaposan körülnézek, mielőtt átmennék az úttesten. Sikerül egy darabban átérni.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



Játszótér - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Játszótér   Játszótér - Page 2 EmptyVas. Ápr. 01, 2012 10:04 am

Nem értem, hogy mire föl mereszt rám ekkora szemeket. Komolyan mondom akkor nem lepődött meg ennyire mikor elsőnek találkoztunk, vagy mikor a konyhájából a nappalijában vándoroltunk át…
Ki hogyan gondol dolgokat… na mind egy, én kimondtam, hogy kedvelem mert így van, és nem hinném, hogy olyan sok veszteni valóm lenne ezzel kapcsolatban? Kedvelem, és szívesen venném, ha a barátaim között tudhatnám. Ő tudja, hogy mi a másik arcom, és nem félt tőlem, de nem is akart az életemre törni, és így beszélhetek vele egészen őszintén, szóval ritka nagydolog ez és értékes is, így mindenképpen örülnék annak, ha nem így nézne rám.
- Még azokat a kicsi dobozosokat sem? Akkor a végén vagy fel kell áldozzam magam és besegíteni, vagy haza viszed? – osztom meg vele a javaslataimat.
Érzem rajta, hogy megijedt és ennek köszönhetően a másik arcom ösztönei is felélednek, hiszen a riadt állat egyenlő a prédával. De Lorna nem a prédám és nem is állat.
A következő reakcióin nem tudok elmenni, kibontakozik az ölelésből, könny szagát érzem a levegőben, aztán egyszer csak visszafordul, és olyan erősen ölel, hogy azt hiszem, a bordáimat összezúzza. Aztán egy kis idő múlva lazul a szorítás. Meglepetten nézek le rá, és megsimogatom a hátár, aztán csak nézek, megint mikor elenged és rám mosolyog.
- Ti nők?! Ember legyen a talpán az a férfi, aki megérti az ilyen hangulatingadozásaitokat, és kalap az előtt, aki még követni is tudja! – csóválom meg a fejem. Aztán mellé lépek, és én követtem el azt a hibát, hogy nem néztem körbe, de mentségemre szolgáljon, hogy nem hallottam kocsi közeledését.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



Játszótér - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Játszótér   Játszótér - Page 2 EmptyHétf. Ápr. 02, 2012 2:51 am

- Nem, még azokat sem. Ha nem szereted, én nem akarom rád erőltetni. Nem hiszem, hogy hazavinném, mert akkor igencsak hamar haza kellene indulnom vele, mert gyorsan elolvad.

Hát igen, a fagyinak meg van az a rossz szokása, hogy hamar elolvad, főleg azokon a kellemesen meleg estéken, mint ez a mai. Annyira nem fontos, hogy emiatt haza siessek.

Látom Chris meglepettségét. Tudom, hogy nem egészen érti, mit miért teszek. Kicsit el is szégyellem magam, nem szokásom ilyen furcsán és hevesen reagálni a dolgokra. Általában nyugodtan, csendben viselkedek.
Igyekszem minél gyorsabban lehiggadni, ami úgy-ahogy, de azért sikerül. Jó érzés tudni, hogy kedvel és, hogy a barátjának szeretne tekinteni, de én nem vagyok biztos abban, hogy ez tényleg jó dolog-e. Persze félreértés ne essék, én is kedvelem őt, és egy barát mindenképpen jó dolog, de bizonytalan vagyok magamban. Bárkivel, akivel összefújt a szél, mindig igyekeztem kedves és segítőkész lenni, de nem barátkoztam velük. Sem Faeryben, sem pedig itt. Egy baráthoz kötődik az ember, még egy tündér is. Én pedig a nővéremen kívül senkihez sem kötődtem. Egészen addig, amíg nem találkoztam Nigellel. Fájdalmas a gondolat, hogy eltűnt, hogy nem tudom mi történt vele. Ez az érzés elég pokoli, és nem akarom újra átélni. Én csak írok az érzésekről, a kötődésekről, de nem élem meg őket. Így egyszerűbb nekem.
Ráadásul milyen barát az, aki összebújik a másikkal? Nem vágytam többre, mint ami eddig is megvolt. Kellemes beszélgetésekre, néhány jó szóra. De ezt, majd egy más alkalommal átgondolom.

- Nem vagyunk egyszerű lelkek, csak szeretni valóak.

Mondom neki viccelődve, majd rávigyorgok, immár teljesen nyugodtan, rendezve magam és a gondolataimat.
Átsétálok az úton. Már épp megkérdezném Christ, hogy melyik pizzát ajánlja, mivel én eddig nem voltam túl jó véleménnyel róla, hát gondoltam valami olyat fogok kipróbálni, ami szerinte jó, de csak most tűnt fel, hogy kicsit lemaradt tőlem.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



Játszótér - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Játszótér   Játszótér - Page 2 EmptyKedd Ápr. 03, 2012 8:41 am

-Szerintem nem halok bele abba, ha adok a fagyinak még egy esélyt, és megint megkóstolom, hátha ez most éppen ízleni fog. – Vonom meg a vállam, hiszen semmi jónak nem vagyok az elrontója, és amúgy is szeretem az új dolgokat, bár a fagyi nem éppen új keletű, de ez van. Azért megpróbálom, hátha tetszeni fog a dolog, most, mert azért eltelt pár év, hogy utoljára fagyit ettem volna, és ki tudja, lehet most tetszeni fog.
Vannak dolgok, amiket szerintem sosem fogok megérteni, ilyen például a női logika és a női szeszély is. Komolyan mondom, nem tudok kiigazodni Lornán, hogy most akkor mi is a helyzet? Megfordul a fejemben, hogy megkérdezzem ciklusa van-e, hogy ennyire szeszélyes, de az ötletet olyan gyorsan vetem el, mint amilyen gyorsan fel is jön.
Aztán inkább feladom a dolgot, mert egy nő viselkedésének okát megfejteni, olyan mintha az univerzum méretit akarnám feltárni, hasztalan és mellé meg nem is jutnék sosem eredményre, és szerintem a nők is éppen ilyenek. Már, mint, hogy megfejteni a miértjeik okát, az felér a képtelenséggel. Na, ezt jól elgondoltam, de azt hiszem a lényeg az leszűrhető az egészből.
Nekem nem okoz fennakadást, az, hogy már voltam az „ágyában” és így is könnyen tudnék vele barátságot kialakítani, én a kettőt különválasztom egymástól vagy egybemosom, kinek minek tűnik, de a lényeg, hogy nem jelent számomra nagydolgot, vagy olyat, ami miatt nem lehetnénk barátok. Egyszer megtörtént, mert az ösztönök, érzelmek, vágyak felülkerekedtek. Nekem, mint vértigrisnek ez teljesen természetes, hiszen ösztönlény vagyok.
-Azt hiszem, igazat kell, adjak neked, nem vagyok egyszerűek egy cseppet sem, de azért szerethetőek is vagytok… Egy ismerősem egyszer azt mondta, hogy ha jót akarok magamnak, akkor nem állok le vitatkozni egy nővel. – Mondom neki vigyorogva, majd megcsóválom a fejem és elindulok én is bár kissé lemaradtam tőle.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



Játszótér - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Játszótér   Játszótér - Page 2 EmptyKedd Ápr. 03, 2012 10:58 am

Feladom a fagyi-ügyet. Azért az élet néha furcsa-abszurd játékra kényszerít. Néhány perce még mindennél jobban szerettem volna azt a fagyit, amit a saját bevallása szerint ő nem is szeret. Aztán történik valami, meggondolom magam és mégsem vágyom már rá, és most meg úgy tűnik, ő jobban szeretné azt a fagyit. A pizzával is ugyanez a helyzet állt elő, csak éppen fordítva.
Így csak mosolygok arra, amit mond és kicsit megcsóválom a fejem. Azt hiszem kezdtük túlontúl körbe udvariaskodni a másikat.

Mindketten elhallgatunk egy kicsit. Én is és ő is el van foglalva a saját gondolataival. Míg én úgy viselkedem, mint valami hibbant liba, addig ő meglepődik, mondhatni csodálkozik. Tudom, hogy néha szeszélyesebb vagyok, mint az Április... A furcsa csak az, hogy ezt egy jóval hosszabb ideje tartó ismeretség után van "szerencséje" megtapasztalni bárkinek is. És csak nagyon ritkán. Azt hiszem ez már így marad. Chris mellett mindig egy kicsit buggyant leszek. De legalább a kedvesebbik fajtából.

- Bölcs ember az ismerősöd.

Vigyorgok rá. Bár mondjuk velem nem lenne nehéz dolga egy vitában, ugyanis én nem vitatkozom. Inkább egyetértően bólintok, akkor is, ha nem éppen vagyok ugyanazon a véleményen valakivel. Így egyszerűbb és könnyebb. Kikerülöm a vitákat, mint annyi minden mást is, ami felboríthatja a lelkivilágomat.

Körbenézek, hogy hová is lett Chris, hiszen az előbb, még itt lépdelt mellettem. Hátat fordítok a pizzásnak, hogy lássam hol is van ez az ember. Most ő követte el azt a hibát, hogy körülnézés nélkül lépett az úttestre. Nem hallottam jármű közeledését, de mondjuk az előbbi példát figyelembe véve, nem egy életbiztosítás megbíznom a saját érzékszerveimben, legalábbis ezen a napon. Némileg dekoncentrált vagyok ma este. Pont úgy, mint ma egész nap korábban.
Szétnézek, és valóban sehol senki, így vélhetőleg Chris minden probléma nélkül fog tudni átsétálni.

- Azt hittem kettőnk közül te vagy az éhesebb.

Hát igen, ahhoz képest, hogy én nem is akartam a pizzából enni, mégis én értem ide hamarabb. Most vagy én jöttem túl gyorsan, vagy ő a nagyon lassú.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



Játszótér - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Játszótér   Játszótér - Page 2 EmptySzer. Ápr. 04, 2012 9:11 am

Nem értem a nőket, és nem is akarom most már megérteni őket. Komolyan mondom, időnként nagyon abszurd módon tudnak gondolkozni, és ez melyik pasit nem kergeti az őrületbe? Így nem is érdekel már Lorna miért is vacillál ennyire, oké nem kell neki a fagyi, van egy tippem mi lehetett annak az oka, hogy így megváltozott, de nem pedzegetem a dolgot, félő csak rosszabb lenne.
-Lehetséges, de azt hiszem ideje megfogadnom a tanácsát és nem vitatkozni veled, mert ebből nem kerülhetek ki győztesen. Szóval pizza és majd eldöntöd ízlik-e. – Korábban tonhalasat akartam enni, és ahhoz citrom is jár, de azt hiszem, nem szereti ezt a gyümölcsöt, és az okozhatta a gondot korábban így inkább valami mást rendelek, majd ha oda értünk.
Lornával ellentétben én harcolok az igazamért, és nem adom meg magam, egyszerűen nem megy, hogy ha nem érzem helyénvalónak, akkor beadjam a derekam más akaratának. Persze emiatt vannak is és lesznek is konfliktusaim, de nem nagyon érdekel.
-Éhes is vagyok, nem arról van szó, csak még is elkövettem azt a hibát, hogy próbálkozok azzal, hogy kiigazodhassak rajtad, de azt hiszem ideje feladnom, mert ezzel sehova sem fogok jutni. – Mellé értem, majd előre mentem és kinyitottam neki az ajtót, miközben ezt tettem megcsapta az orrom az illat és újra nagyon is éhes lettem. Valami húsost fogok enni, ez szinte biztos.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom




Játszótér - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Játszótér   Játszótér - Page 2 Empty

Vissza az elejére Go down
 
Játszótér
Vissza az elejére 
2 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
A Magyar True Blood FRPG :: - JÁTÉKTÉR - LOUISIANA :: BON TEMPS :: VÁROSKÖZPONT-
Ugrás: